Bevezetés: A krónikus vesebetegség tünetei, a kezelés sajátosságai nagymértékben korlátozzák a páciensek mindennapi életvitelét, hatással vannak testi és lelki egészségükre, és nehezítik társas kapcsolataikat. Célkitűzések: A jelen kutatás célja a magyar dializált betegpopuláció egészségműveltségének, életminőségének és betegségterhének megismerése, továbbá a kezelési típusok hatását kívántuk felmérni a fent említett pszichológiai tényezők mentén. Módszer: A vizsgálatban 42 krónikus dializált személy vett részt: 31 hemodializált és 11 hasi dialízist végző vesebeteg. Átlagéletkoruk 63,33 +- 12,92 év. A minta életkor, nemi eloszlás és családi állapot alapján reprezentatív. Kérdőíves technikával mértük a betegek életminőségét, egészségműveltségét és betegségterhét. Eredmények: Eredményeink szerint a peritonealis dialízist végző betegek szignifikánsan magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek, mint hemodializált betegtársaik. Ez a jelentős különbség az életminőségük több területén is kimutatható volt. Következtetés: Eredményeink a betegedukáció és a kezelőszemélyzettől kapott támogatás (bátorítás) jelentőségére hívják fel a figyelmet. A betegoktatás a hemodializált betegcsoport esetében is kiemelten fontos. A klinikai szempontból hasznos intervenciós javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek célzottan az egészségműveltség fejlesztésére irányulnak.  Kulcsszavak: hemodialízis, peritonealis dialízis, életminőség, egészségműveltség, betegségteher