Bevezetés: Áttekinti a pszichoszomatikus szemlélet alapjait. Elméleti háttér: Részletesebben ismerteti az irritábilis bél-szindrómával szemben ilyen szempontból kevésbé vizsgált colitis ulcerosa pszichoszomatikus hátterének irodalmát, a vonatkozó pszichodinamikus, tanuláselméleti és rendszerszemléletű megközelítéseket. Leírja a szakirodalomban található kolitiszes személyiségképet és a lehetséges pszichoterápiás kezelési módokat. Empirikusan vizsgálja az elméletből megismert pszichés jellemzőket. Módszerek: 21-21 egészséges és beteg személy összehasonlítása kérdőívek alapján. Vizsgáló eszközeink voltak a Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar változata, a Beck Depresszió Kérdőív (BDI) rövidített változata, a Beck Szorongás Leltár (BSZL), a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI), valamint a Megküzdési Módok Kérdőív. Eredmények: A kolitiszes csoportra inkább jellemző az alexitímia (p<0,05), depressziósabbak (p<0,05), szorongóbbak (p<0,05), mint a kontrollcsoport tagjai. A szülői bánásmód tekintetében a betegek magasabb pontszámot mutattak a Túlvédés (p<0,05) és alacsonyabb pontszámot a Korlátozás (p<0,05) dimenziókban. Megküzdési Módok Kérdőív alapján a "problémaelemzés" és "segítségkérés" terén szignifikáns (p<0,05), míg a "céltudatos cselekvés" terén majdnem szignifikáns (p=0,07) különbség látszik a csoportok között, az egészségesek javára. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy létezik a kolitiszbetegeknek legalább egy csoportja, akik pszichoszomatikus betegségre valóban jellemző személyiségjegyeket és lelki problémákat hordozhatnak, s esetükben releváns lehet a pszichológiai beavatkozás, segítségnyújtás is. Kis mintán végzett kutatásunk elővizsgálatnak tekinthető, mely előrevetíti a szélesebb körű vizsgálódás szükségességét, fontosságát.