A hidrofluoroalkán hajtógáz megjelenésével új korszak kezdődött az inhalációs terápiában. Az adagolószelepes gyógyszerbelégző teljesen megújult, és már csak külső megjelenésében emlékeztet az elődjére. Az új eszköz használata sokkal egyszerűbbé vált, a tüdőbe juttatható gyógyszermennyiség pedig olyan mértékben nőtt, hogy a leggyakoribb eszközhasználati hibák már nem befolyásolják klinikailag releváns mértékben a tüdődepozíciót: a tüdődepozíció még belégzési hibák esetén is magasabb, mint a megfelelő belégzési technikával alkalmazott porbelégzőké.