A cardialis reszinkronizációs kezelés (CRT) jelentősen javítja a szívelégtelen betegek terhelhetőségét és prognózisát csökkent bal kamrai ejekciós frakció, bal Tawara-szár blokk és széles QRS komplex esetén. A CRT alkalmazása során alapvető a megfelelő bal kamrai ingerlés kivitelezése. Közleményünk összefoglalja az elektróda beültetése során felmerült gondokat és a bal kamrai ingerlés céljára alkalmazható különböző módszereket. Kimutattuk, hogy a CRT beültetésre kerülő szívelégtelen betegek esetében a betegek 70%-ában legalább 3 sinus coronarius oldalág lehet alkalmas bal kamrai elektróda beültetésére. Az elsőként választott oldalágba 71%-ban lehetséges az elektróda beültetése, függetlenül a választott oldalágtól. Az elektróda beültetésének főbb akadályai: sikertelen elektródabevezetés, elektródainstabilitás a kiválasztott pozícióban és magas ingerküszöb. Alternatív oldalágba történő elektródabeültetés jelentősen hosszabb beültetési és átvilágítási idővel jár, de nem befolyásolja a CRT kezelésre adott választ. A beültetési paraméterek, beültetési sikerarány és a klinikai válasz nem függ attól, hogy volt-e korábban defibrillátora vagy pacemakere betegünknek. Megemlítünk alternatív elektróda beültetési módszereket valamint az elektromos repozicionálás lehetőségét is. A reszinkronizációs kezelés gyenge pontját az elektródakomplikációk jelentik, leggyakrabban a bal kamrai elektróda miatt kerül sor ismételt műtétre. Az elektródabeültetést segítheti és a késői szövődmények számát csökkentheti az újabban elérhetővé vált négypólusú bal kamrai elektróda alkalmazása. A cardialis reszinkronizációs kezelés során az egyik legnehezebb feladat a bal kamrai ingerlés biztosítása. Az anatómiai háttér és az aktuálisan elérhető technikai lehetőségek alapos ismerete elengedhetetlen a cardialis reszinkronizációs kezelés hatékony alkalmazása céljából.