A szerzők a versenytorna sportág specifikus tréningjének hatását vizsgálták a térdízületet feszítőinek (m. quadriceps) és hajlítóinak (hamstring) maximális erőkifejtésére (Fmax), illetve a térdet stabilizáló izmok megfelelő izomerő egyensúlyára, (H:Q) arányára. A vizsgálat során 6 pubertás korú aktív versenytornász (KSI SE), (15+-2 év, 45 +-5 kg, 160 +-5 cm, aktív edzéskor: min. 8 év) és kontroll 6 fő (15+-2 év, 54+-5 kg, 167+-5) térd extensorainak (Q) és flexorainak (H) izometriás (IM) (30, 40, 50, 60 fokon) koncentrikus (KC) (45, 90 és 180 fok/sec) és excentrikus (EC) (30 fok/sec) maximális forgatónyomaték értékei kerültek összehasonlításra. Emellett felmértük a térd stabilitását meghatározó Hamstring:Quadriceps (H:Q) arányt különböző szöghelyzetek és szögsebességek függvényében és kérdőíves felmérés segítségével összefüggést kerestünk az előforduló sérülésekkel és térdpanaszokkal. Az eredmények értékelését követően megállapítható, hogy a vizsgált mintában a szakirodalomnak nagyrészt ellentmondva a versenytréning nem erősíti kifejezettebben a térd extensorait, mint a flexorait, továbbá nem borítja fel a térdet stabilizáló izmok balance-át. A tréning magasabb H:Q arányt eredményez, mely jelentős szerepet játszik a térdízület stabilitásában. A tréning jellege és intenzitása okozta krónikus térdfájdalom jelentős izomerő gyengüléshez vezethet.