Szerzők két betegük kapcsán a Graves-betegséghez társuló ophthalmopathiával foglalkoznak. E kórkép - gyermekkori manifesztációjának ritkasága ellenére - egyre gyakrabban szerepel a szakirodalomban, amit részben a diagnosztikai, valamint a súlyosabb formában jelentkező terápiás nehézségek magyaráznak. Autoimmun patogenezist feltételezve több munkacsoport vizsgálja a kórkép súlyossága és a TSH-receptor-ellenes antitestek (TRAb) mennyisége és minősége (stimuláló/gátló) közötti összefüggést, valamint elemzik a szemizom-ellenes antitesteket. E két esetben nyert TRAb eredmények nem jelezték az ophthalmopathia súlyosságát; egyikük szemizom-ellenes antitest profilja eltért a felnőtt betegekben észlelhetőktől. Első feladat a Graves-beteg gyermek euthyreosisának helyreállítása és biztosítása. Igen fontos a kollaboráció a témában jártas szemésszel. A szemelváltozások megítéléséhez részletes beosztások, klinikai aktivitást pontozó (CAS) kritériumrendszer állnak rendelkezésre. A diagnosztikát korszerű képalkotó eljárások (elsősorban MRI, DTPA szcintigráfia) segíthetik. A kórkép javulása szempontjából jelentősnek tartják a dohányzás mellőzését. Középsúlyos- (egyik betegük ide sorolható) és súlyos Graves-ophthalmopathia esetén leggyakrabban glükokortikoid po/iv. adását alkalmazzák. Betegüknél ez nem volt eredményes; inkább csak a mellékhatások jelentkeztek. Az alternatív lehetőségek közül az iv. immunglobulin kezelést választották, jó eredménnyel.