Az ekcéma többnyire exogén, de elsődlegesen nem fertőző ágens hatására kialakuló, veleszületett vagy szerzett individuális reakciókészségen alapuló gyulladásos reakció. A bőrbetegségek 20-30%-át teszi ki, és a foglalkozási betegségek között az 1. helyen áll. Az ekcémára jellemző bőrtünetek sokszínűsége miatt a kezelésük is komplex feladat, kihívást jelent orvosnak és betegnek egyaránt. A kezelést mindig egyénre szabottan, a bőrtünetek fennállási idejétől (akut, szubakut, krónikus), lokalizációjától, kiterjedésétől és a beteg életkorától függően kell meghatározni. A gyógyulást követően, a tünetmentes állapotban pedig fontos feladat a kiváltó ok felderítése, amelyre az epikután teszt sokszor választ adhat.