A hatékony savszekréció-gátlás alapvetően megváltoztatta a savfüggő betegségek kezelését és kimenetelét. A protonpumpagátló (PPI) szerek a leghatékonyabb savgátlók. A PPI szerek túlzott használata gondot jelenthet a mindennapos klinikai gyakorlatban. Újabban a PPI szerek hosszú távú alkalmazásával kapcsolatban több mellékhatás lehetősége is felmerült. A mellékhatások valós kockázata kismértékű. Tartós savgátlás szükségessége esetén a hosszú távú, naponta alkalmazott PPI-terápia helyett a dóziscsökkentést jelentő ún. leépítő (step-down) stratégiát, az alkalomszerű ("on-demand"), valamint a H2-receptor-antagonista- (H2RA) kezelést is fel kell ajánlani a betegeknek. A savfüggő kórképek kezelésében a H2RA szerek szerepét is újra kell értékelni.