Bevezetés: Az öngyilkossági veszélyeztetettség kognitív háttértényezői között szerepel az alacsony szintű problémamegoldó képesség. Ennek fejlesztésére kidolgozott, logikus, jól felépített módszer a problémamegoldó tréning (PMT), amely ambuláns és kórházi körülmények között egyaránt alkalmazható. Előtanulmányunkban e módszer hazai adaptációját és a módszerrel szerzett első eredményeket mutatjuk be. Módszerek: 34 fő 18-60 év közötti, öngyilkossági kísérleten átesett, többségében major vagy rekurrens depressziós személy vett részt heti egy alkalomból álló, nyolc héten át tartó ambuláns PMT csoportjainkon. A résztvevők depresszió, szorongás és reménytelenség szintjét, valamint megküzdési és problémamegoldó képességét a tréning elején és végén kérdőívekkel mértük. Eredmények: A PMT után a résztvevők depressziója és reménytelenségérzése szignifikáns mértékben csökkent (t=3,029, p<0,001 illetve t=2,291 p<0,05). Problémaelemző és céltudatos cselekvési képességük mérsékelt szignifikáns növekedést (p<0,05) mutatott, míg az érzelemközpontú megküzdés szignifikáns módon csökkent (p<0,001). Továbbá a résztvevők a terápia végére interperszonális helyzetekben egy adott cél elérése érdekében több hatékony lépést tudtak generálni, mint a PMT előtt (p<0,001). Következtetés: A fenti eredmények fényében a PMT hatékony, gyorsan elsajátítható eszköze lehet az öngyilkosság-megelőzésnek ambuláns és osztályos keretek között egyaránt. A módszer hatékonyságának pontosabb mérése érdekében a jövőben szükség lesz a PMT gyógyszeres és szupportív csoportos pszichoterápiával történő összehasonlítására, valamint a résztvevők utánkövetésére.