Az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosság a népesség szintjén ritka esemény, azonban meglehetősen gyakori pszichiátriai betegek körében, akik az öngyilkossági cselekményüket megelőzően gyakran felkeresik háziorvosukat. Az unipoláris és bipoláris major depresszív epizód pontprevalenciája a háziorvosi gyakorlatban nagyjából 10%, azonban ezen esetek mintegy fele felismeretlen és kezeletlen marad, vagy félrekezelik. A major depressziós epizód a leggyakoribb fennálló pszichiátriai diagnózis az öngyilkosságot megkísérlők és elkövetők között (56-87%), és a depresszió sikeres akut és hosszú távú kezelése még e magas rizikójú csoportban is szignifikánsan csökkenti az öngyilkos viselkedés kockázatát. Mivel az öngyilkosságot elkövetők több mint fele felkeresi háziorvosát a halálát megelőző négy hét során, a háziorvosok fontos szerepet játszanak a közelgő öngyilkosság felismerésében és megelőzésében. Öt nagy vizsgálat eredménye támasztja alá, hogy a háziorvosok és egyéb egészségügyi szakemberek képzése a depresszió diagnosztizálásával és megfelelő gyógyszeres kezelésével kapcsolatban - különösen pszichoszociális beavatkozások és közösségi ismeretterjesztés mellett - javítja a depresszió felismerését és kezelését, és csökkenti az öngyilkossági kísérletek és befejezett öngyilkosságok gyakoriságát a képzésen résztvevő orvosok ellátási területén.