A kardiovaszkuláris betegségek és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának patomechanizmusában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet kapnak. Az ikervizsgálatban 101 felnőtt ikerpár (63 pár monozigóta, 38 pár azonos nemű dizigóta; n=202, életkor: 43,3+-15,8 év) szerepelt. Fizikális vizsgálat után a betegek kérdőívet töltöttek ki, majd éhomi vérvételre került sor. A statisztikai értékelés során a genetikai, a közös és egyéni környezeti determináltság százalékos arányát jelző öröklődési indexeket határoztuk meg az A-C-E strukturált egyenlet modell illeszkedése alapján. Az öröklődésnek kifejezett (>70%) vagy jelentős (50-69%) szerepe volt az alábbi paraméterek alakulásában: testsúly (88,1%), haskörfogat (71,0%), szisztolés vérnyomás (57,1%), diasztolés vérnyomás (57,7%), szérum kreatinin (64,1%), fibrinogén (59,9%) és C-reaktív-protein (51,9%). Az öröklődés alárendelt jelentőségű (<50%), s ezzel összefüggésben a közös és az egyéni környezeti determináltság volt meghatározó a szérum össz-koleszterin (46,8% és 53,2%), a szérum HDL-koleszterin (58,1% és 14,9%), triglycerid (0,0% és 55,9%), az éhomi vércukor (57,1% és 42,9%), az éhomi inzulin (45,4% és 54,5%), a szérum húgysav (46,0% és 31,3%) és a szérum homocisztein (71,8% és 28,2%) értékének alakulásában. Eredményeink a kardiovaszkuláris prevenció terén hasznosíthatók.