A bőrdaganatok a leggyakoribb rákféleségek közé tartoznak világszerte. Magyarországon a daganatos megbetegedések közül a melanoma a 23. helyen áll a 2009-es halálozási adatok alapján. Az adott évben Magyarországon 318-an haltak meg melenoma malignum miatt. A rosszindulatú bőrdaganatoknak több fajtája ismert. A leggyakoribb a bazalióma (alapsejtes bőrrák), a legrosszabb indulatú a melanoma malignum (festékes bőrrák). Mind az alapsejtes-, mind a festékes bőrrák kialakulásában bizonyítottan szerepet játszik a 320-400 nm hullámhossz tartományba eső UV-A és a 290-320 nm hullámhossz tartományba eső UV-B sugárzás, valamint a szoláriumok használatának elterjedése. A kemoprevenció eszköztárának kiszélesedésével egyre gyakrabban találkozunk olyan hatóanyag-kombinációjú készítményekkel, melyek például az antioxidáns hatás kifejtésével a különböző bőrdaganatok megelőzésére alkalmasak lehetnek. Azonban sok ellentmondás fedezhető fel a fényvédő krémek hatékonysága és a bőrdaganatok előfordulási gyakorisága közt. Vizsgálatunk során egy növényi polifenol tartalmú krém hatását néztük B16 melanomával oltott egerekben. Az állatok vitális szerveiből (máj, lép, tüdő, vese) miRNS izolálást végeztünk, majd a szöveti miRNS-ből LC480 PCR rendszerben 12 miRNS együttes expresszióját vizsgáltuk egy, az intézetünkben kifejlesztett miRNS panelen. A miRNS expresszió tekintetében jelentős különbségeket észleltünk a bőrön keresztül felszívódó növényi polifenol kezelés esetében a máj, lép, tüdő és vese szöveteiben a miR-21, miR-27a, miR-34a, miR-93, miR-143, miR-196 és miR-221 vonatkozásában, ami arra utalhat, hogy az általunk vizsgált fényvédő krém miRNS szinten hatást gyakorolt és talán ennek köszönhetően pozitív irányba befolyásolta az állatok túlélését. Eredményeink alapján a B16 melanoma vonatkozásában a fényvédő krémmel történő kezelés miRNS expresszióra gyakorolt hatását kifejezettnek találtuk.