A prosztata biopsziák elsődleges célja a prosztatarák korai felismerése és ezáltal a prosztatarák specifikus mortalitás csökkentése. A prosztata biopsziákat transrectalis és transperinealis behatolásból végezzük, transrectalis ultrahang célzás mellett. Célunk a kétfajta biopsziás mintavételi technika szövődményrátájának összehasonlítása volt, saját beteganyagon. Randomizált, prospektív vizsgálat során, 25-25 férfi prosztata biopsziája után követtük nyomon az esetleges szövődmények kialakulását 3 hónapon keresztül. Mindkét csoportban észleltünk alacsony arányban véres vizeletet, dysuriát, haematospermiát a biopsziákat követően. Ezek vonatkozásában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Azonban kórházi kezelést igénylő láz és hidegrázás csak a transrectalis csoportnál fordult elő (7%), míg a transperinealis csoportban ilyen szövődményt nem észleltünk. Eredményeink alapján mindkét prosztata biopsziás technika biztonságos, szövődményei enyhék, szövődményrátájuk alacsony, de a transrectalis módszer nagyobb kockázatot rejthet fertőzéses szövődmények kialakulására.