A kínzás élménye menekült nőknél / Kroó Adrienn, Hárdi Lilla
Bibliogr.: p. 10-11. - Abstr. hun., eng.
In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2012. 21. évf. 1. sz., p. 4-11.
A kínzás általános célja, hogy szándékos szenvedésokozással rábírja az áldozatot, hogy lemondjon alapvető értékeiről, hiedelmeiről, identitásáról. Különböző diagnosztikus kategóriákat dolgoztak ki a szakemberek a kínzást követő átfogó zavar leírására: túlélő szindróma, kínzás szindróma, komplex poszttraumás stressz zavar. A kínzás következményeit összefoglaló tünetegyüttesekben közös, hogy mindegyik kiemeli a trauma hatására bekövetkező identitásbeli változást, ami kifejezett célja az elkövetőknek. A testi traumák nagyban hozzájárulnak a kínzás pszichés következményeihez. A pszichológiai nyomás és a testi fájdalom együttese alárendelt és regresszív pozícióba kényszeríti az áldozatot, fragmentálja az identitást, és a szégyen, a megaláztatás és a félelem hosszantartó érzéséhez vezet. A kínzástúlélők terápiájában kitüntetett szerepe van a bizalom, az intimitás, a kötődés és az identitás újraépítésének, valamint a trauma-narratívumokkal való foglalkozásnak. A cikk második részében három eset kerül bemutatásra, amelyek menekülttáborban végzett terápiás munkából származnak. Az esetek kínzást átélt menekült nők élményvilágát és a terápiájuk sajátosságát részletezik. Közös elem mindhárom esetben az identitás, a test, a kötődés és a szexualitás összefüggései.