Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) az egészségügyi főhatósághoz (jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz) tartozó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezeti keretein belül működik. Az egészségügyi miniszter 8/2002. (III.12.) EüM rendelete alapján a hálózat feladata az ágazatra háruló környezeti sugárvédelmi, sugáregészségügyi feladatok ellátása normál időszakban és nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetben egyaránt. A mérőhálózat tevékenységét az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) által kidolgozott és az országos tiszti főorvos által jóváhagyott éves mintavételi és vizsgálati program határozza meg. Ugyancsak a fent említett rendelet alapján az ERMAH szakmai módszrtani irányítását az OSSKI végzi, az adatokat az ERMAH Információs Központ (ERMAH IK) gyűjti és dolgozza fel. Ez utóbbi az OSSKI-ban működik, ahol a mérési adatokból kiindulva, légzésteljesítmény, ivóvíz- és élelmiszerfogyasztási adatok, valamint belégzési és lenyelési dózistényezők felhasználásával meghatározzák a hazai lakosság mesterséges forrásokból (elsősorban a csernobili eredetű 137Cs-tól) származó sugárterhelését. A rendelet meghatározza azokat az ÁNTSZ intézeteket is, amelyek az ERMAH laboratóriumokat működtetik. Ettől azonban az ÁNTSZ időközben bekövetkezett átszervezése miatt már eltérések mutatkoznak. 2010-ben hat középszintű laboratórium működött (Győr, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szekszárd, Szeged). A mérési programok végrehajtásában az OSSKI központi laboratóriuma is részt vett. Az OSSKI feladata a módszertani irányítás, koordinálás és a mérési eredmények sugáregészségügyi értékelése is. A normál időszaki ellenőrzési program kiterjed a lakosság sugárterhelésének közvetlen vagy közvetett becsléséhez felhasználható minták, azaz levegő (aeroszol és fall-out), felszíni víz, talaj, növényzet (takarmány és fű), növényi eredetű élelmiszerek (gabona, zöldség, gyümölcs, kenyér), állati eredetű élelmiszerek (tej, tejtermék, hús, tojás), vegyes élelmiszer, továbbá ásványvíz és ivóvíz vizsgálatára, valamint a környezeti gamma-dózisteljesítmény mérésére. A monitorozó jellegű összes-béta aktivitás mérések mellett a hálózat laboratóriumaiban nagy számban folytatnak nuklidspecifikus - elsősorban gamma-spektrometriai - vizsgálatokat is. A 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet hatályba lépése óta a hálózat laboratóriumai ivóvízben trícium méréseket, továbbá ivóvízben, tejben és vegyes élelmiszerben 90Sr meghatározásokat is végeznek. Jelen dolgozat az ERMAH Információs Központba beküldött adatok alapján értékeli a 2010-es év eredményeit. Ezen adatbázis szerint 2010-ben a laboratóriumok az ERMAH mintavételi és vizsgálati programon belül az ország egész területéről származó 2437 db minta aktivitáskoncentrációját határozták meg. A vizsgálati eredményeknek az előző években kapott adatokkal való összevetéséből megállapítható, hogy a főbb környezeti elemekben, valamint az emberi fogyasztásra kerülő élelmiszerekben és ivóvízben a túlnyomórészt természetes eredetű összes-béta aktivitás kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve nem változik, a mesterséges 137Cs aktivitáskoncentrációja pedig - a talajminták kivételével - az alkalmazott méréstechnika kimutatási határa körül mozog vagy a kimutatási határ alatt van. A mesterséges radionuklidok sugárzásából származó számított átlagos lakossági sugárterhelés 2010-ben - külső és belső forrásokból együttesen 5,57 mSv/év volt, ami kevesebb, mint 2 ezreléke a magyar lakosság természetes radioaktív forrásokból származó, átlagosan 3,1 mSv/év sugárterhelésének. Az év során sugáregészségügyi beavatkozást igénylő mérési eredmény nem volt. Ezen vizsgálatok elvégzése nagyon fontos egyrészt a lakosság megnyugtatása miatt, másfelől a környezeti sugáregészségügyi laboratóriumok mérési módszereinek folyamatos fenntarthatósága érdekében. Utóbbi jelentősége meghatározó egy esetleges nukleáris baleseti, illetve radiológiai veszélyhe