A dyslipidaemiás betegek kezelése nemcsak a lipidértékektől, hanem a kardiovaszkuláris rizikójuk helyzetétől is függ. A lipidcélértékek megállapítása is ezen a két komponensen alapul. Az V. magyar kardiovaszkuláris konferencián az igen nagy, nagy és tünetmentes nagy kockázatú kategóriák nem változtak, de a very high risk kategóriát kiterjesztették: a koronáriabetegség plusz krónikus vesebetegség, valamint a koronáriabetegség és perifériás érbetegség bekerült az igen nagy kockázati kategóriába 1,8 mmol/l LDL-Ch célértékkel. Ugyanakkor az akut koronária szindróma, az iszkémiás stroke és a kritikus végtag-iszkémia önmagukban az igen nagy kockázatba kerültek, anélkül, hogy célértéket csatoltak volna hozzájuk, viszont jelenlétük a Ch-szinttől függetlenül intenzív statin kezelést indikál. A nagy kockázatban az LDL-Ch-célérték 2,5 mmol/l, az össz- Ch 4,5 mmol/l. A tünetmentes nagy kockázatban törekedni kell a 3,0 mmol/l-es LDL-Ch- és 5,0 mmol/l-es Ch-célértékre. Az ESC/EAS és az ATP III új lipid irányelveinek alapján is konszenzus alakult ki abban, hogy nem minden kardiovaszkuláris betegnek javasolunk statint, csak a célérték felett. A statin terápia alternatívája a statin-ezetimib kombináció.