A gyógyászatban felhasznált, valamint táplálék-kiegészítőként alkalmazott növényi eredetű készítmények, gyógyszerek manapság még több mint 90%-a a magasabb rendű hajtásos növényekből származik, ugyanakkor egymástól független körülmények miatt is egyre nagyobb figyelem irányul a különböző algaszervezetek ilyen irányú alkalmazására. Az elmúlt 50 évben a szerkezetazonosító módszerek fejlődésével, az alga-tömegprodukciók valamint a mesterséges algatermesztő (tenyésztő) technológiák előretörésével számos szénhidrát, peptid, terpenoid, alkaloid és fenoloid típusú komponens különböző biológiai aktivitással került leírásra algákból. Ezzel egyidejűleg részben tradicionális okokból, részben napjaink klinikai, preklinikai vizsgálataira alapozva néhány algafaj szárított terméke közvetlen felhasználásra kerül táplálék-kiegészítőként, gyógyhatású készítményként. Cikksorozatunkban áttekintjük az algák felhasználásának, alkalmazásának történeti hátterét, gazdasági jelentőségét, anyagcseréjük sajátosságait. A változatos metabolit-termelést egyes algafajok néhány különleges hatással rendelkező molekuláinak jellemzésén keresztül mutatjuk be. A közvetlen felhasználással is bíró makroalgák (Fucus vesciculosus, Gelidium amansii, Chondrus crispus) illetve mikroalgák (Spirulina sp., Chlorella sp., Haematococcus sp., Dunaliella sp.) kapcsán hatóanyag-mintázatukat, ismert preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeit áttekintve ismertetjük azok alkalmazási területeit.