Az agyi vascularis eredetű károsodást követően a megfelelő rehabilitáció jelentős javulást eredményezhet, amit az agy plaszticitása tesz lehetővé. Ez szerencsés esetben a funkciók visszatérését jelenti. A reparatív funkciók klinikai monitorozását elsősorban a BOLD fMRI technológia terjedése tette lehetővé. Ez a módszer az aktivált agyterületeken a megemelkedett véráramlás kimutatásán alapul, míg a közetlen agykérgi tevékenység monitorozását az EEG-alapú képalkotó technológia ígéri. Ujjbillentéses paradigma alkalmazásával enyhe, középsúlyos hemipareticus betegeket vizsgáltunk, akikben a bénulást lacunaris elváltozás okozta. A betegeket 128 csatornás BioSEMI EEG-készülékkel vizsgáltuk. A műtermékszűrést követően jobb és bal oldali 32 mutatóujj-billentést értékeltünk. A billentést megelőző 500 és azt követő 100 msec agyi bioelektromos tevékenységet elemeztük. Az összehasonlításhoz egészséges fiatal személyek mérési adatait használtuk. Képalkotó módszerként alkalmaztuk az sLORETA, illetve a laboratóriumunkban fejlesztett, Laplace-alapú SiCAL lényegkiemelő eljárást. Megállapítottuk, hogy a bioelekromos képalkotás alkalmas eseményfüggő agykérgi aktivitás kimutatására. A nagy időbeli felbontású technika a különböző agykérgi területek aktiválódási mintázatát ábrázolja. Az akut stroke-ot követően a korai állapotban az ujjmozgási kísérleteknél a primer motoros kéregben nem lehet a háttértevékenységből kiemelkedő (2 SD-t meghaladó) aktivitást regisztrálni, vagy más esetekben az aktív terület jelentősen kiterjedt a kontrollértékekhez viszonyítva. Az ellenoldali motoros kéreg, a parietalis kéreg aktivitása megnő. A rehabilitációt követően az aktivitási mintázat megváltozik, az aktív agykérgi terület kisebbé válik. A kapott adatok jól illeszkednek a BOLD fMRI-vel nyert vizsgálati eredményekhez.