A vörösiszap, illetve a vörösiszap por akut egészségkárosító tulajdonságai közül a legfontosabb a maró hatás volta 2010. október 5-én Kolontáron történt baleset során (figyelmen kívül hagyva az áradatban domináns tömény nátriumhidroxid közvetlen hatásait). A tömény nátriumhidroxid (NaOH) a vörösiszap szemcsék felületét egy filmréteggel vonta be, és ez okozhat akut felső légúti, illetve a bőrön kialakuló irritáló hatásokat. Annak eldöntése még toxikológiai modellezést igényel, hogy ez a tényező milyen mértékben játszik szerepet az esetleges késői egészségkárosodás kialakulásában. A krónikus toxikus hatások várhatóan elsősorban légúti károsodások, amelyek a vörösiszapban nagyobb mennyiségben levő egyes fémek, mint a V, Cr, Co, Zn, és Ni, illetve oxidjaik, vagy sóik krónikus inhalációs expozíciója esetén fordulhatnak elő. Nem ismert azonban ezeknek a károsító ágenseknek esetleges kumulatív hatása, amely szintén toxikológiai modellezést igényel. A késői toxikus hatások a vörösiszapban levő egyes fémek, mint a Cd és a Cr, illetve az As és vegyületeik következtében alakulhatnak ki, hosszabb expozíció esetén ezek daganatkeltő hatásúak is lehetnek. Az egyéb késői toxikus (idegrendszeri, utódkárosító, szaporodást károsító, stb.) hatások kialakulásának valószínűsége igen kicsi.