A szerzők 54 - 1-es típusú - diabeteses asszony (első vizsgált terhessége során 27 inzulin-pumpával és 27 napjában többször adott inzulinnal kezelt) 68 terhességének adatait elemezve (inzulinpumpa: 40; többször adott inzulin: 28) nem találtak különbséget a két kezelési móddal elért eredmények (anyagcsere-helyzet - HbA1c -, fő anyai és magzati kimeneteli mutatók) között. A hosszabb diabetestartamú, több szövődménnyel rendelkező inzulinpumpával kezelt asszonyok terhességi szövődményei (súlyos hypoglykaemia, ketoacidózis, hypertoniás szövődmények), szülési ideje, a magzatok születési súlya, fejlődési rendellenességek nem különböztek a napjában többszöri inzulinnal kezelt asszonyok megfelelő adataitól. A pumpával kezelt asszonyok császármetszés-frekvenciája igen nagy (72%) volt, és szignifikánsan különbözött a kontroll csoportétól. A normális eloszláshoz képest - a HbA1c-értékkel jellemzett, kezdettől jó anyagcserehelyzet ellenére - magas volt a macrosomiás és az LGA magzatok aránya mindkét csoportban. Az újszülöttek születési súlya és az asszonyok terhesség során mért testsúlygyarapodása között összefüggést lehetett igazolni. A pumpával kezelt asszonyok újszülöttjei tendenciózusan a magasabb percentiltartományban voltak. Az eredmények a megfelelően megválasztott pumpakezelés terhességi alkalmazhatóságát támasztják alá. További, nagy betegszámú randomizált kontrollált vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy a CSII- (folyamatos subcutan inzulin infúzió) várandós asszonyokban felülmúlja-e, kiválthatja-e az MDI- (napjában többször adott inzulin injekció) kezelést.