Eseménytelen középfülsebészeti beavatkozásokat (stapedectomia, stapedotomia, tympanoplastica) követően 5-30 nap elteltével észlelt facialis paresis ritka és szerencsére jó prognózisú tünet. A stapes műtéteket követően az arcideg bénulása azonnal vagy néhány nap elteltével jelentkezhet. Az azonnali bénulás esetenként a lokális anesztézia következtében is kialakulhat, s néhány óra elteltével mérséklődhet. Az arcideget ért súlyos műtéti trauma vagy teljes átvágás is azonnali bénulás formájában nyilvánul meg. Késői facialis paresisről akkor beszélünk, ha a jelenséget minimum 48-72 órával a műtét után észleljük. Az irodalmi közlések alapján a bénulás nemritkán 5-16 nappal a műtétek után is kezdődhet, s az esetek túlnyomó többségében 11-70 nap elteltével teljes tünetmentesség alakul ki. A tünet okát illetően többféle elképzelés is létezik. A korábbiakban felmerült a műtéti stressz, a tympanomeatalis lebeny felemelését követő műtéti trauma, a chorda tympani vongálását követő retrográd n. facialis ödéma. A n. facialis csontcsatornájának dehiscenciája, vagy az ovális ablak feletti régióban a csatorna mikroporotikus csonthiánya a legkisebb műtéti trauma vagy esetleg a lézer hőhatása révén latens vírusinfekció reaktiválódása kapcsán vezethet az átmeneti késői n. facialis paresishez. A szerzők egy 55 éves nőbetegük esetének bemutatásával - amikor a tünet a 8. posztoperatív napon jelentkezett és a 36. napon volt a beteg ismét panaszmentes - e jó prognózisú tünet klinikumát ismertetik a terápia és a megelőzés szempontjainak hangsúlyozásával.