A szívelégtelenség (SZE) gyakori megbetegedés, melynek prognózisa rossz. Kezelése nagy anyagi megterhelést jelent az egészségügynek, bármily fejlett gazdaságú országról is van szó. A SZE incidenciája fokozatosan emelkedik, az Egyesült Államokban 2007-ben a 45 év feletti populációban 670000 új esetet regisztráltak. A SZE előfordulása a korral nő (65-74 éves férfiakban 4,1%, 75-84 évesekben 41,9%). Magyarországon mintegy 200000-re becsülhető a szívelégtelenségben szenvedő betegek száma. A SZE rizikófaktorai között számos bizonyított és feltételezett okot tartanak számon. Nagy epidemiológiai vizsgálatok (mint pl. a Framingham) hosszú távú eredményei alapján elmondható, hogy populációs szinten a SZE legjelentősebb rizikófaktora a hipertónia, mely a férfiak 39%-ában és a nők 59%-ában tehető felelőssé a kialakulásáért. A második, legjelentősebb kockázati tényező a myocardialis infarktus, ami 34, illetve 14%-ban okoz SZE-t. Egyéb jelentős rizikófaktornak bizonyult a diabetes, a bal kamra hipertrófia és a billentyűbetegségek csoportja. A NHANES vizsgálatban a szívinfarctust tartották a legfontosabb kockázati tényezőnek, amit a hipertónia, dohányzás, fizikai inaktivitás, túlsúly, alacsony iskolázottság, diabetes és a billentyűbetegségek követtek. Kettes típusú cukorbetegségben coronariabetegség nélkül is éppen olyan nagy a SZE kialakulásának kockázata, mint cardiovascularis esemény után (cukorbetegség nélkül).