A hyperthyreosis kezelésében közel hatvan éve alkalmazott radiojódterápia irányelvei sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Jelen referátum az elmúlt tizenegy évben a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján alkalmazott, megújult kezelési protokoll hatékonyságát és a beavatkozás hosszú távú kimenetelét előre jelző prognosztikai faktorokat vizsgálja. Mindezt 304, radiojóddal kezelt beteg (63%-a Basedowkór, 37%-a toxikus ademoma) átlagosan 4,6 éves követési idő során gyűjtött adatai alapján. Toxikus adenomában a recidíva aránya 1 év elteltével 6% volt, és 5 év után sem haladta meg a 7%-ot. A betegek 70%-a volt 5 éven túl euthyreoticus. A Basedow-kóros betegekben 1 év után 5% volt a recidíva aránya, mely öt év alatt nem változott. A betegek 78%-a vált hypothyreoticussá, az euthyreosis aránya 17% volt az ötödik év végére. Az adatok alapján kimutatható volt egy, az irodalomban eddig nem publikált összefüggés a TSH-szint kezelés utáni gyors normalizálódásának elmaradása és a késői recidíva kialakulása között Basedow-kóros betegek esetében. A nemzetközi összehasonlításban is jó eredmények alátámasztják az I. sz. Belgyógyászati Klinikán alkalmazott kezelési protokoll hatékonyságát.