500 évvel ezelőtt, 1510 Karácsonya előtt látott napvilágot Bécsben egy nyomtatott pestisrendelet a következő címmel: De praeservatione a pestilentia et ipsius cura opusculum non minus utile quam necessarium ad communem hominem utilitatem accuratissime elucubratum. Szerzője Johannes Saltzmann (? -1530) a felsőosztrák Steyrböl származott, Bécsben és Ferraraban végezte tanulmányait, az utóbbi híres egyetemen szerezte meg orvosdoktori címét. 1506-ban Cseh- és Morvaországban folytatott orvosi gyakorlatot. 1510ben Nagyszeben városi orvosi tisztséget töltötte be, ezért könyvét is a város elöljáróinak ajánlotta. Nevét azzal írta be az erdélyi orvoslás történetébe, hogy rendkívül szigorú elszigetelö intézkedéseinek - vesztegzárának - köszönhetően Nagyszeben lakósságát sikeresen megmentette a korabeli Erdélyben tomboló pestisjárványtól. Könyvét is ennek kapcsán írta meg. Nem sokkal utána I. Ferdinánd főherceg udvari orvosává nevezte ki és a bécsi Egyetemen is tanított. Ennek az elterjedt műfajnak akkorból számtalan terméke ismert, de Saltzmann könyve az első nyomtatott pestistraktátumnak tekinthető amely a I. Ferdinánd föherzeg felkérésére német nyelvre is lefordíttatott (1521) és korában éppen Közép-Európai régióban nagy kihatással volt (többek között Magyarországon és Erdélyben), de szerepe volt a későbbi fertőzési rendeletek (Infektionsordnung) és az állami közegészségügyi felügyeletnek (?) a kifejlődésében is.