Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=99775
MOB:2012/1
Szerzők:Offner, Robert
Tárgyszavak:ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE; PESTIS
Folyóirat:Kaleidoscope - 2011. 2. évf. 2. sz.
[https://kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=archivum]


  Johannes Saltzmann, der Stadtarzt von Hermannstadt, ließ 1510 in Wien seine Pest-Ordnung drucken / Robert Offner
  Bibliogr.: p. 131. - Abstr. hun.
  In: Kaleidoscope. - ISSN eISSN 2062-2597. - 2011. 2. évf. 2. sz., p. 127-132. : ill.


500 évvel ezelőtt, 1510 Karácsonya előtt látott napvilágot Bécsben egy nyomtatott pestisrendelet a következő címmel: De praeservatione a pestilentia et ipsius cura opusculum non minus utile quam necessarium ad communem hominem utilitatem accuratissime elucubratum. Szerzője Johannes Saltzmann (? -1530) a felsőosztrák Steyrböl származott, Bécsben és Ferraraban végezte tanulmányait, az utóbbi híres egyetemen szerezte meg orvosdoktori címét. 1506-ban Cseh- és Morvaországban folytatott orvosi gyakorlatot. 1510ben Nagyszeben városi orvosi tisztséget töltötte be, ezért könyvét is a város elöljáróinak ajánlotta. Nevét azzal írta be az erdélyi orvoslás történetébe, hogy rendkívül szigorú elszigetelö intézkedéseinek - vesztegzárának - köszönhetően Nagyszeben lakósságát sikeresen megmentette a korabeli Erdélyben tomboló pestisjárványtól. Könyvét is ennek kapcsán írta meg. Nem sokkal utána I. Ferdinánd főherceg udvari orvosává nevezte ki és a bécsi Egyetemen is tanított. Ennek az elterjedt műfajnak akkorból számtalan terméke ismert, de Saltzmann könyve az első nyomtatott pestistraktátumnak tekinthető amely a I. Ferdinánd föherzeg felkérésére német nyelvre is lefordíttatott (1521) és korában éppen Közép-Európai régióban nagy kihatással volt (többek között Magyarországon és Erdélyben), de szerepe volt a későbbi fertőzési rendeletek (Infektionsordnung) és az állami közegészségügyi felügyeletnek (?) a kifejlődésében is.