A szerzők bemutatják a Heim Pál Gyermekkórházban az elmúlt két évben obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) kivizsgálása miatt végzett alvás alatti endoszkópos vizsgálatokkal (sleep endoscopia) szerzett tapasztalataikat. 213 obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő betegből 21 esetben volt szükség kiegészítő vizsgálatra. Minden beteg átesett egy részletes anamnézis felvételen, a fizikális vizsgálat részeként laryngofiberoszkópián, majd éjszakai 8 órás poliszomnográfiás vizsgálaton. Azokban az OSAS esetekben, ahol a tonsilloadenotomia sikertelen volt, vagy ahol a tonsilla mérete nem haladta meg a G2+ stádiumot, alvás alatti endoszkópos vizsgálatot végeztek. Ennek során nyálkahártya depléció és midazolam premedikáció után inhalációs anesztéziában történt a vizsgálat Olympus laryngofiberoszkóppal, és fotó, illetve videofelvétellel. A 21 sleep endoscopiára került beteg közül 15 volt fiú és 6 lány. Súlyos OSAS: 6, középsúlyos: 7, enyhe: 8. 4 alkalommal a garatfal teljes összeesését találták, e betegek kezelése CPAP/BIPAP lélegeztetés volt. 6 esetben találtak laryngomaláciát, ebből 1 esetben került sor aryepiglottoplasztikára, 1 esetben a nyelv hátraesése volt az ok, ezen esetben orális applikátort ajánlottak a betegnek, 10 esetben az ok a tonsilla részleges hipertrófiája volt. Bár a tonsilla felső és középső harmada normális nagyságúnak bizonyult, és a szájba való betekintéskor nem láttak megnagyobbodást, fekve az alsó pólusok összeértek. Ezen esetekben tonsillectomia oldotta meg a betegséget. Tapasztalataik alapján a szerzők megállapítják, hogy a sleep endoscopia korrekt képet ad az elzáródás helyéről, valamint az elzáródás mértékét is meg lehet ítélni. A poliszomnográfiás lelettel együtt értékelve pontos terápiás tervet lehet felállítani, mely segít a műtéttel nem megoldható esetek elkülönítésében, a CPAP/BIPAP terápia hatékonyságának megítélésében.