A napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazott gyógyiszapok esetleges mellékhatásai ismeretlenek. Kevés információval rendelkezünk az utóbbi években a gyógyvizekből gázkromatográfiás módszerrel kimutatott szerves anyagokról, amelyek pontos biológiai aktivitását nem ismerjük. Fontos szerepük lehet a terápiás hatásosságban, ugyanakkor előfordulhatnak köztük pl. rákkeltő vagy egyéb toxikus anyagok is. Munkánkban hévízi és kolopi gyógyiszapokat vizsgáltunk. Kétféle kísérletet végeztünk: előkezelés nélküli peloid mintákat vizsgáltunk (in toto), majd talajkivonatokat készítettünk (desztillált vizes, sósavas, metanolos, toluolos). Az utóbbit kétszer ismételtük. A vizsgálat célja a peloidok komplex genotoxikus hatásának tesztelése, a speciális, expozíciónak kitett populáció védelme, a lehetséges kockázatok megismerése és csökkentése volt. Az in toto kísérletben nem észleltünk statisztikailag szignifikáns eltérést. A talajkivonatos vizsgálatok frakciói több esetben statisztikailag szignifikáns mutagén hatást mutattak. A kapott eredmények alapján fluktuáló mutagenitást tapasztaltunk. Az első esetben több mutagén frakciót figyeltünk meg, míg az ismételt peloidkivonat vizsgálatban a mutagén frakciók eloszlása majdnem teljes mértékben különbözött, minimális átfedést tapasztaltunk a két kísérlet között. A mutagenitás fluktuálása a mikrobiológiai aktivitással magyarázható. E hipotézis alátámasztására további vizsgálatok szükségesek. A peloidok orvosi célú felhasználása miatt fontos a toxikológiai kockázatbecslés, a mutagén frakciók kémiai analízise, a komponensek azonosítása.