A nem megfelelően kontrollált hipertónia a kardiovaszkuláris morbiditásnak és mortalitásnak, köztük a stroke, a szívelégtelenség és veseelégtelenség kialakulásának az egyik legfőbb rizikófaktora. Az említett komoly szövődmények ellenére még a 140/90 Hgmm-es értéket is világszerte igen alacsony arányban érik el. A nem megfelelő vérnyomáskontroll okai között a kezelőorvosok nem elég erélyes terápiája, a nem megfelelő gyógyszerválasztás és a betegek elégtelen compliance-e szerepel. A gyógyszerválasztáskor olyan hosszú hatású szereket kell preferálni, amelyek hatástartamuknál fogva lefedik a kora reggeli vulnerábilis periódust, lehetőleg azokat, amelyek a renin-angiotenzin-aldoszteron-rendszert blokkolják, mivel ezek a leghatékonyabbak mind a vérnyomás beállításában, mind a kardiovaszkuláris, valamint a renális komplikációk kivédésében is. Az ACE-gátlók mellett az ARB-k rendelkeznek a legtöbb evidenciával a szív-érrendszeri prevenció területén, ugyanakkor mentesek előbbiek mellékhatásaitól, így az elmúlt években első vonalbeli vérnyomáscsökkentőkké váltak.