A 21. század kezdetén két epidemiológiai rezsim prevalens a világ népességében: a kevésbé fejlett országokban a krónikus nemfertőző betegségeké (NFB), míg a fejlett egészségi kultúrájú országokban a késleltetett krónikus nem fertőző betegségeké (KNFB). Először fordul elő a globális epidemiológiai fejlődésben, hogy a legtöbb ember halálát a NFB-k okozzák. Mindkét epidemiológiai rezsimben meghatározó a cardiovascularis mortalitás (CVM) primátusa. A kevésbé fejlett egészségi kultúrájú országokban nő, a fejlett egészségi kultúrájú országokban csökken a CVM; ez utóbbiakban a születéskor várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben tapasztalható emelkedését nagyobbrészt a CVM csökkenése határozta meg. Magyarországon a CVM javulása a rendszerváltozás által teremtett körülmények között, az 1990-es évek derekán kezdődött, és mind a halálozási viszonyok, mind az életkilátások jelentős javulását eredményezte.