Krónikus fájdalmak az idős betegek 60-80%-ában előfordulnak. A multimorbiditás az idős betegek között a leggyakoribb. A gyógyszeres polipragmázia az idősek között minden negyedik-ötödik beteget érinti. Az előrehaladott életkor és a kapott gyógyszerek száma korrelál a mellékhatások kockázatával. A farmakokinetika és farmakodinámia is megváltozhat az életkor előrehaladásával. Az idegrendszer öregedéssel járó elváltozásai befolyásolhatják a fájdalomérzetet és a fájdalmas ingerekre adott reakciókat egyaránt. A fájdalom miatt orvoshoz fordulók száma az idős korosztályban a legalacsonyabb. Mindezek az idős betegek fájdalomcsillapítását speciális területté teszik. A fájdalom alapos felmérése, valamint a társbetegségek, illetve az analgetikumok klinikai farmakológiájának ismerete és figyelembevétele az optimális terápia alapja. A fájdalomcsillapítás eredményét rendszeresen ellenőrizni kell a hatékonyság és mellékhatások megítélése céljából. Idős betegek bevonásával további klinikai vizsgálatok szükségesek az optimális terápia kialakítása érdekében.