Az exogén allergiás alveolitis szubakut klinikai formájában a röntgenfelvételen mikronoduláris, retikuláris beszűrődés és foltos homály látható, ami az interstitium és az alveolusok kiterjedt gyulladását jelzi. A szöveti képet mononukleáris sejtes beszűrődés, károsodott falú bronchiolusok és nem elsajtosodó granulomák jellemzik. A betegség krónikus formájával szemben azonban súlyos, fibrotizáló szöveti destrukció rendszerint nem fordul elő. Közleményünkben egy tízéves fiú esetét ismertetjük, akinél három hete tartó, fokozódó terhelési nehézlégzése és gyors testsúlycsökkenése hátterében szubakut exogén allergiás alveolitis igazolódott. A klinikai tüneteken kívül a bronchoalveoláris mosással nyert sejtek CD marker vizsgálata (66%-os lymphocyta-dominancia, CD4ICD8 arány: 1:4) és a szérum magas IgG-tartalma erősítették meg a diagnózist. A CD1a pozitív BAL-sejtek aránya nem érte el a 3%-ot, ami a Langerhans-sejtes histiocytosis ellen szólt. A nyílt tüdőbiopsziás minta szöveti képében a bronchiolusok falának tágulata, vacuolaképződés és fokális interstitialis pneumonia volt megfigyelhető. Ezzel szemben a mellkasi HRCT súlyos kétoldali bullosus parenchyma-destrukciót, granuloma-képződésre és fibrosisra jellemző elváltozásokat mutatott. A rohamosan súlyosbodó légzéselégtelenség miatt methylprednisolon-kezelést (2 mg/ttkg) kezdtünk. Három hónap elteltével az általános állapot, a légzésfunkció és a mellkasröntgen eltérései fokozatosan javultak. A kortikoszteroid adagjának intermittáló, további három hónapos csökkentése mellett a gyermek fizikai aktivitása és életminősége rendeződött. A CT-n látott súlyos tüdőelváltozások hat hónap alatt teljesen eltűntek, és relapszus a kétéves követés során sem jelentkezett. Az esetünkben tapasztalt súlyos, de végső soron reverzibilis bullosus fibrotikus parenchymakárosodás a szubakut exogén allergiás alveolitis különleges manifesztációjának tekinthető.