A Semmelweis Tervet szakmai vitaanyagaként hirdette meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2010. november 4-én, majd hosszas társadalmi vita és egyeztetés után, a Kormány 2011. május 31-én fogadta el a vitaanyagból koncepcióvá érett Terv alaptéziseit és legfontosabb intézkedéseit 12 pontban. A kormánydöntéssel kapcsolatos reakciók egyáltalán nem meglepő módon vegyes fogadtatásról tanúskodnak. A tisztán politikai indíttatású, illetve alapvető tájékozatlanságot tükröző bírálatokkal szakmai szempontból nincs értelme vitába szállni, ám egyes híradások elgondolkodtatóak, mert a betegellátásra gyakorolt olyan vélt hatásokról írnak, amelyek a koncepció alapvető félreértésén alapulnak. Ebben a cikkben, a teljesség igénye nélkül, ezeket a félreértéseket igyekszem meg eloszlatni annak az egészségpolitikai gondolkodási keretrendszernek a részletesebb kifejtésén keresztül, amelyre a Semmelweis terv is épül.