Az onkológiai ellátás eredményessége szempontjából fontos időszak a késlekedési idő, amely az első tünetek jelentkezése és az orvoshoz fordulás, illetve a diagnózis felállítása között eltelik. Ez függ a betegtől, szociális, gazdasági helyzetétől, iskolázottságától, az orvossal való kapcsolatától és az egészségügyi ellátórendszertől. Célok és módszerek: A szerzők 110, daganatos megbetegedés miatt kezelt betegnél vizsgálták a beteg életkora, gazdasági helyzete, képzettsége és a háziorvosi ellátás igénybevételi gyakorisága, valamint a késlekedési idő kapcsolatát. Eredmények: A betegek 67%-a csak panaszok esetén kereste fel háziorvosát. Tüneteit észlelve a betegek 45%-a azonnal orvoshoz fordult. Daganatra utaló tünetek esetén a férfiak késlekedési ideje kissé hosszabb volt: 44%-uk, míg nőknél 50% jutott egy hónapon belül diagnózishoz. A 60 év fölötti, és a felsőfokú végzettségű betegek egy kisebb részénél találták a leghosszabb késlekedési időket. Az azonnal orvoshoz fordulók között többségben voltak a felső- és középfokú végzettségűek. A nagyon alacsony jövedelműek mindegyik kategóriában többségben voltak. Következtetések: A daganatos megbetegedések primer és szekunder prevenciójában a háziorvosnak fontos szerepe lehet, azonban az orvos-beteg kapcsolat vonatkozásában ezek a lehetőségek nem eléggé kihasználtak.