Cél: A buprenorphine/naloxone kombinált hatású készítmény magyarországi bevezetésével (2007) párhuzamosan a terápia monitorozása, illetve összevetése a korábban bevezetett methadon-fenntartó terápiában résztvevő személyek adataival. Célunk a kezelésben maradás tényezőinek feltárása volt a két csoportban. Módszer: A metadonnal kezeltek esetében kérdőíves és interjú módszereket alkalmaztunk: a szociodemográfiai adatokat, a drogkarriert és a kezelési történetet, a családi jellemzőket rögzítő Metadon Kezelési Interjút, a Vonászorongás Skálát (STAI), a Center for Epedimiologic Studies Depression Scale (CES-D) depresszió kérdőív magyar változatát, az élettel való elégedettséget, a Rokeach-féle értékvizsgálatot. A buprenorphin/naloxonnal kezelt minta esetében a függőség mértékét az Addikció Súlyossági Index (ASI) alkalmazásával vizsgáltuk, a pszichiátriai státusz feltérképezésére a Structured Clinical Interview for Diagnostic and Statistic Manual for Mental Disorders IV. kiadása alapján (CID-DSM-IV) módszert alkalmaztuk, a sóvárgás mértékét a Heroin Craving Questionnaire alkalmazásával mértük, a depressziós tünetek mérésére két skálát alkalmaztunk, a Beck Depression Indexet és a Hamilton Depression Scale (HAM-D) magyar változatát, a szorongás mérésére két mérőeszközt alkalmaztunk, az Állapot Szorongás Kérdőívet és a Hamilton Anxiety Scale-t. A metadonnal kezeltek esetében a kezelés megkezdésekor, majd háromhavonta megismételtük az adatfelvételt, a Suboxone-nal kezeltek esetében a kezelés megkezdését megelőzően, majd a kezelésbevételt követően egy hónappal, a kezelésbevételt követően három hónappal majd a terápia befejeződésekor (azaz a kezelésbevételt követően hat hónappal), így a programokból kiesetteket folyamatosan regisztrálni tudtuk. A tanulmányban a kezelésben maradásra ható tényzőket elemeztük. Az adatok elemzése során az egyes demográfiai jellemzőket és a kezelésbe kerülés idején a kliens állapotára jellemző tényezőket vontuk egy modellbe regresszió analízis segítségével, ill. a modellbe bevont változók hatását külön-külön is megvizsgáltuk. Mind a Suboxone, mind a metadon kezelés esetében függő változónak a kezelésben eltöltött időt tekintettük, és független változóként a demográfi ai és az egyes állapotfelméréshez szükséges dimenziókat. Minta: 2001 márciusa és 2003 márciusa közötti időszakban a Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciáján metadon kezelésbe kerülő opiátfüggő betegek, 200 fő. 2007 novembere és 2008 áprilisa között Magyarországon Suboxone terápiába kerülő opiátfüggőt vizsgálatba vettünk, 80 fő. A Suboxone-terápia hat kezelőhelyen volt hozzáférhető ebben az időszakban. Eredmények: A kezelésbe kerülést megelőző családi és szociális kapcsolatok minősége jelentős befolyással volt a kezelésben maradásra. Az összefüggés a metadonnal kezeltek esetében szorosabb, mint a Suboxone-nal kezeltek esetében. A kezelésbe kerülés idején jellemző egyéb tényezőknek (alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, pszichiátriai státusz, jogi státusz, stb.) nem volt önálló hatásuk a kliensek kezelésben maradására. Diszkusszió: elsősorban nem a szubsztitúciós szer, hanem a motiváció, a felépülést támogató családi és szociális kapcsolatok minősége, ill. ezek együttes hatása játszanak szerepet a kezelésben maradásban. Ez arra utal, hogy a szubsztitúciós - gyógyszeres - terápiákat pszichoszociális intervenciókkal célszerű kiegészíteni.