Munkaerőhiány és migráció az ápolásban / Balogh Zoltán, Papp Katalin, Hirdi Henriett Éva
Bibliogr.: p. 30. - Abstr. hun., eng.
In: Nővér. - ISSN 0864-7003, eISSN 1588-1423. - 2011. 24. évf. 2. sz., p. 24-30. : ill.
Magyarország érintett az egészségügyi szakember-mobilitásban, mint munkaerő-exportáló és mint -importáló ország is. Az elmúlt években a magyar egészségügyi szakdolgozók leginkább Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Svédországban és Franciaországban vállaltak munkát. Ugyanakkor jelentős mértékű volt a környező országok (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna és Ausztria) állampolgárainak, elsősorban a határon túli magyaroknak az immigrációja. Az egészségügyi szakember-mobilitás jellemvonásait gyorsan változtathatja meg a nagy gazdasági világválságnak az egészségügyi költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása. Az Európai Bizottság becslése alapján 2020-ra az Európai Unió tagországaiban az egészségügyben egymillió munkahely maradhat betöltetlenül, az egészségügyi szolgáltatók 15%-a nem lesz képes biztosítani a szükséges egészségügyi ellátást, emiatt az egészségpolitikai elemzők és a politikusok különösen aggódnak, hogy ez a jelenség még jobban felerősíti a mobilizációt Európa-szerte azokban az országokban, ahol eleve nehezebb a munkaerő megtartása. A növekvő nemzetközi migrációs folyamatok közepette a politikai döntéshozóknak meg kell találniuk a leghatékonyabb módját az egészségügyi szakemberek megtartására, az egészségügyi szakma vonzóvá tételére, az egészségügyi szakdolgozók szaktudásának és kompetenciájának fejlesztésére, valamint a szakdolgozók ösztönzésére annak érdekében, hogy magas színvonalú ellátást nyújtsanak.