BEVEZETÉS - Habár a stentek megjelenése drámaian javította a percutan coronariaintervenciók eredményességét, új szövődmény, az in-stent thrombosis megjelenésével kellett számolni. A kiterjedt kutatás eredményeképpen a korábban gyakori szövődmény jelenleg 1%-ban jelentkezik. A jelentős morbiditási és mortalitási mutatók alapján egyértelmű, hogy fontos az újabb és újabb prediktorok megismerése, mert ezáltal az incidencia további csökkenése várható. ESETISMERTETÉS - Idős férfi betegünket akut anterior szívinfarktus miatt észleltük. Szövődménymentes koronarográfia során a bal elülső leszálló ág stentimplantációja történt. Ötnapos panaszmentesség után rekurráló ST-eleváció jelentkezett, hátterében szubakut stentthrombosist detektáltunk. Laboratóriumi eredményeiben változó mértékű thrombocytosis miatt JAK2 V617F-szűrést végeztünk és annak pozitivitását igazoltuk. Prolongált heparinterápiát, átmenetileg emelt dózisú thrombocytaaggregáció-gátlást, myeloproliferativ betegsége miatt hidroxiurea-kezelést alkalmaztunk. Ambuláns kontrollvizsgálata során panaszt nem említett, mindhárom myeloid sejtvonal a normális tartományban volt. KÖVETKEZTETÉS - A klasszikus myeloproliferativ kórképek thrombogen jellege jól ismert, a JAK2 V617F-mutáció tovább fokozza a thrombosiskockázatot. Osztályunkon stentthrombosisban szenvedő betegek esetében 450 G/l feletti thrombocytosis esetén végeztük el a genetikai eltérés szűrését. Három esetből két alkalommal pozitív eredményt kaptunk. Irodalmi adatok tükrében is úgy gondoljuk, betegeink esetében hematológiai betegségük vezetett a szövődmény kialakulásához. Véleményünk szerint a JAK2 V617F a stentthrombosis potenciális kockázati tényezője lehet.