Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is jelentősen növekedett a gyermekkori asztma prevalenciája, ugyanakkor kedvező módon csökkent az asztmás betegek hospitalizációja, és lényegesen javult a betegek kontrollja. Ez utóbbi kedvező változások elsősorban számos új és hatékony terápiás készítménynek köszönhetők, melyek azonban jelentős költségvonzatúak. Fontos kérdés napjainkban, hogy milyen anyagi terhet ró egy asztmás beteg ellátása a családra, az egészségügyi ellátó rendszerre és az egész társadalomra. Ennek a kérdésnek, nevezetesen a gyermekkori asztma költségterheinek vizsgálatára vállalkoztak a szerzők 2010. első hónapjaiban a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Gyermekosztályán. A kérdő íves adatgyűjtést a légúti gondozó 94 rendszeres ellenőrzés és kezelés alatt álló asztmás betege (58 fiú, 36 lány, 5-18 évesek, átlagéletkor 9,5 év), illetve azok szülei körében végezték. Meghatározták a vizsgálat előtti hat hónap gyógyszer- és egyéb költségeit, az orvosi vizitek, a kórházi ápolási napok számát, valamint az indirekt költségeket (szülő munkából való kiesé se). A vizsgálat előtti hat hónapban az asztmás gyermekek átlagos direkt és indirekt költsége 145 744 Ft volt. A direkt ellátási költség (gyógyszer, orvosi vizitek, kórházi ápolás) az összköltség 72%-ának (105 244 Ft) bizonyult; a direkt költségeken belül a gyógyszerköltség volt a legszámottevőbb tétel (93 563 Ft). Az eredmények alapján megállapították, hogy a gyermekkori asztma a családra és különösen az egészségügyi ellátó rendszerre óriási költségterheket ró. A gondozói munka hatékonyságának növelésével, az optimális terápia alkalmazásával biztosítható a betegek megfelelő kontrolláltsága és közvetett módon csökkenthetők az asztmakezelés költségei.