Célkitűzés: A macula korral jelentkező szerkezeti változásainak, valamint az OCT Retinallmage Analysis (OCTRIMA) szegmentációs szoftver reprodukálhatóságának vizsgálata. Betegek és módszer: Öt egészséges önkéntes alany (átlagos életkor 29 [25-34 év]) mindkét szeméről Stratus OCT berendezés segítségével a macula területében standard lassú leképezéseket végeztünk több ülésben. A kapott képeket exportáltuk, majd OCTRIMA szoftver segítségével az OCT-képeken elvégeztük a rétegek kijelölését. Ezt követően 55 egészséges önkéntes (20-88 év, 16 férfi, 39 nő) maculáját vizsgáltuk OCTRIMA algoritmussal. Szigmoid és lineáris görbéket illesztettünk annak eldöntésére, hogy melyik kinetika írja le jobban a korral fellépő vastagsági változásokat. Eredmények: A teljes retinavastagság, az RNFL, a GCL +IPL és az ONL rétegek nagy reprodukálhatóságot mutattak (ICC>O, 7), míg az RPE esetében ez változó (ICC 0,25-0,90) volt. Az RNFL vastagsága a korral csökkent, erre azonban a szigmoid modell nem volt egyértelműen jobb a lineárisnál (p =0,14). A GCL +IPL rétegben a szigmoid illesztés szignfikánsan jobb volt a korral jellemző vékonyodásra, mint a lineáris modell (p =0,023). Az RPE rétegre egyértelmű lineáris vastagodás volt jellemző (r=0,33, p =0,015). A többi réteg nem mutatott változást a korral. Következtetések: Az OCTRIMA megbízható szegmentálási lehetőség a macula vizsgálatára. A ganglionsejtréteg vékonyodására illeszkedő szigmoid trend az apoptosisra utalhat, míg a pigmenthám vastagodása a Bruch-membrán korral összefüggő változásait mutathatja.