A protein-kináz-C és a phenylephrin hasonló Ca2+-érzékenység csökke­néshez vezet izolált patkány szívizomsejteken Célkitűzés: A szelektív alfa1-adrenerg receptor agonista phenylephrin (PE) myocardiumra gyakorolt hatásáról keveset tudunk. Egyes feltételezések szerint a PE hatásai részben protein-kináz-C (PKC)-mediált szignáltranszdukciós útvonalon keresztül valósulnak meg. Célkitűzésünk az volt, hogy összefüggést keressünk a PE és PKC miofilamentumokon megvalósuló hatásmechanizmusa között. Módszerek: PKC katalitikus alegységgel (PKC-M; 0,1 és 0,2 U/ml 40 perc), illetve PE-vel kezelt felnőtt patkány izolált permeabilizált szívizomsejteken vizsgáltuk a különböző Ca2+-koncentráció jelenlétében generált izometrikus erőt és az erőgenerálódás kinetikáját (Ktr). A kontraktilis fehérjék PKC-függő foszforilációjának vizsgálatára 2-dimenziós gélelektroforézist végeztünk. Eredmények: A PKC-M aktivitás-függő módon csökkentette a Ca2+-szenzitivitást, delta pCa50=0,049+-0,003 volt alacsony, illetve delta pCa50=0,089+-0,005 magas aktivitás mellett. Hasonlóan, aktivitásfüggő csökkenést mutatott a maximális erő (deltaFmax=16,5+-2,8, illetve 21,2+-2,3%), a passzív erő (deltaFpas=7,6+-6,6, illetve 38,6+-6,6%), a miofilament kooperativitás (delta nHill=0,40+-0,06, illetve 0,96+-0,19) valamint a Ktr is (delta Ktr-Forceslope=3,86+-0,85, illetve 4,03+-0,69). A cardiomyocyták PE-vel történő kezelése is csökkent Ca2+-érzékenységet (pCa50=5,68+-0,01) eredményezett a kontrollhoz képest (pCa50= 5,77+-0,02), azonban a PKC-M hatástól eltérően, PE hatására a miofilament kooperativitás növekedett (nHill=3,23+-0,06) a kontrollhoz viszonyítva (nHill=2,89+-0,10). Ellenben a maximális generált erő, a passzív erő és a Ktr nem változott szignifikánsan. Sem a PKC-M sem a PE nem volt hatással a miozin könnyű lánc 2 (MLC-2) foszforilációs állapotára, mely a PKC egyik potenciális foszforilációs targetje. Következtetések: A PE hatására kialakuló Ca2+-érzékenység csökkenés hasonló ahhoz, amit a PKC-M-kezelés indukál. Azonban a PKC-M hatásai összességében sokkal kifejezettebbek. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a PKC-M egyszerre több PKC izoforma hatását utánozza, mint amelyek PE stimulációkor aktiválódnak. Ebben a folyamatban a MLC-2 foszforilációnak nincs szerepe.