Az irritábilis bél szindróma pszichiátriai vonatkozásai / Aszalós Zsuzsa
Bibliogr.: p. 30-31. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2011. 64. évf. 1. sz., p. 25-31.
Az irritábilis bél szindróma a leggyakoribb krónikus funkcionális gyomor-bél rendszeri betegség, amely ún. biopszichoszociális kórkép. Az agy-bél tengely kóros működésének következménye, az endogén fájdalomgátlás helyett a fájdalom facilitációja lép fel, a zsigeri érzékelés patológiás mértékben fokozódik és a fájdalomküszöb csökken. A gyomor-bél rendszer egyrészt a független enterális idegrendszer irányítása alatt áll, másrészt szorosan integrálódik a központi idegrendszerhez, és közöttük kétirányú párbeszéd van. E kommunikáció neurális pályákon, immun és endokrin mechanizmusokon keresztül valósul meg. A központi idegrendszeren belül a limbikus rendszernek, azon belül az amygdalának és a cingularis cortexnek van a legfontosabb szerepe, amelyek szorosan kapcsolódnak a prefrontális cortexhez. A zsigeri fájdalom-hálózat központja az insula. Az agy-bél tengely kiemelkedő fontosságú a bélműködés modulálásában. Különböző eredetű jelek, ingerek (hang, látvány, szag, szomatikus és viszcerális események, fájdalom) jutnak el az agyhoz, melyeket a memória, a kognitív és affektív mechanizmusok módosítanak, ezután integrálódnak a központi idegrendszer, a gerincvelő, az autonóm és az enterális idegrendszer köreibe. Fiziológiai hatásokat váltanak ki, megváltoztatják a motilitást, szekréciót, immunfunkciót, a gyomor-bél rendszer vérátáramlását. Irritábilis bél szindrómára hajlamosító tényező az elszenvedett erőszakos esemény és az alacsony iskolázottság. A pszichiátriai betegségek közül főleg major depresszióval, szorongásos kórképekkel és pszichoszomatikus zavarokkal társul. A betegek személyiségvonásai közül leggyakrabban a túlzott lelkiismeretességet, perfekcionizmust, túlérzékenységet, a hatékonyságérzés hiányát, a nagyobb szociális megfelelés iránti igényt, neuroticizmust és alexithymiát írják le. Nőkre jellemző a nemi szerepkonfliktus és az alacsony asszertivitás. A betegek kognitív struktúrájára általában a katasztrofizáló gondolkozás, a béltraktus eseményeivel szembeni intolerancia és hipervigilancia jellemző. Kezelésükben az antidepresszánsoknak és pszichoterápiás módszereknek egyaránt fontos szerepük van.