Napjaink válási mutatói arra utalnak, hogy a párok már nem törekednek a házastársi és családi problémák kezelésére, megoldásként gyakran a válást választják, megfeledkezve a válás kiskorú elszenvedőiről. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy hogyan élik meg a gyermekek a szülők válását, az egyik szülőnél történő elhelyezésüket, a lakóhelyváltozást, az új nevelőszülő megjelenését, s hogy ezek a változások miképp befolyásolják a szülő-gyermek kapcsolatot? Vizsgáljuk azt is, hogy a válást követően jelentkeznek-e a gyermekeknél tünetek/betegségek, és vannak-e közöttük nem-specifikusak? Kérdőíves felmérésünket 2008. május-június hónapban négy Pest megyei középiskolában, olyan 9-12. évfolyamosok körében végeztük (N=112), akiknek szülei elváltak. A váláskor betöltött átlagéletkor 9,01 év, a válási folyamat elsősorban a korai iskolás éveket nehezíti. A gyermekek a válást fele-fele arányban feszültséggel telinek, illetve kulturáltnak élték meg, jellemzően negatívan (54,4%) vagy közönyösen (28,8%), kevesebben megkönnyebbülve (13,4%) vagy örömmel (3,4%), de nem reagáltak egyformán. A gyermekelhelyezésre vonatkozóan a nemek tekintetében nem mutatkozott különbség. A szülőkkel való kapcsolatot nehezítette a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos véleményének figyelmen kívül hagyása és a lakóhelyváltás is. A fiúk a nemi szereptanulás szempontjából rosszabb helyzetbe kerültek. A szülők háromnegyede létesített új párkapcsolatot, az új "szülőt kapók" harmada számolt be megromlott vérszerinti szülő-gyermek kapcsolatról. A gyermekek 100%-ánál jelentkezett valamilyen magatartásbeli, testi vagy lelki, jellemzően több tünet. A legjellemzőbbek a gyakori rosszkedv, rossz közérzet (59,8%), hangulatingadozás (50,0%) és tanulási nehézség (34,8%). A fiúknál gyakoribbak a negatív magatartásváltozások és a funkcionális eredetű zavarok, érzelmi területen a nemek tekintetében nem találtunk jelentős különbséget. Nem mondható ki egyértelműen, hogy a kulturált szülői viselkedés - bár igen pozitív hatású - garancia a kevesebb tünetre és a sebek gyorsabb begyógyulására. Kutatásunk "súlyos eredményeire" alapozva elsődleges szakmai célként fogalmazzuk meg a tudatos családalapítás és a házasság/párkapcsolat/családi élet folyamatos karban-tartásának és fejlesztésének segítését, másodlagos célként a szülők válási edukációját. Javasoljuk a szakemberek képzési és továbbképzési, valamint az iskolák oktatási-nevelési programjaiba kötelezően beépíteni a válásnak és a válás prevenciójának témaköreit.