Statisztikai adatok nélkül is mindenki számára nyilvánvaló a tény, hogy a házasság és a család intézménye válságban van. Ez megmutatkozik a válások és különélések számának folyamatos növekedésében, a házasodási és gyermekvállalási kedv csökkenésében, a házasságon kívül született gyermekek arányának növekedésében. A média és különböző kulturális trendek hatására a fiatalok egyre korábban kezdenek nemi életet élni, a serdülőkorból adódó pszichológiai sajátosságaiktól fogva türelmetlenek, felelőtlenek, keresik a veszélyt, a kockázatot. Nem számolnak felelőtlen magatartásuk folyományaival: a nemi betegségekkel, a nem kívánt terhesség, illetve az abortusz testi-lelki következményeivel. A középiskolás tanulók jelentős része középfokú tanulmányai befejeztével, vagy már a középiskola alatt anyai "örömök" elé néz: váratlanul, felkészületlenül, tapasztalatlanul, megkérdőjelezhető erkölcsi, érzelmi és anyagi háttérrel, esetleg instabil (vagy alkalmi) párkapcsolatból kiindulva. A rendszerváltást követően történtek próbálkozások a korszerű nemi nevelés meghonosítására, ezt igazolja számos kormányzati rendelet, országgyűlési határozat, azonban a riasztó statisztikák arra engednek következtetni, hogy továbbra is hiányzik az átfogó és intézményes szexuális nevelés. Jelen tanulmányban a szerzők ezen hiány pótlására kínálnak lehetőséget szakköri kereteken belül.