Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=96354
MOB:2011/1-2
Szerzők:Váncsa Andrea; Szabó Zoltán; Szamosi Szilvia; Bodnár Nóra; Gergely Lajos; Szűcs Gabriella; Szántó Sándor; Szekanecz Zoltán
Tárgyszavak:ARTHRITIS, RHEUMATOID; BIOLÓGIAI TERÁPIA
Folyóirat:Immunológiai Szemle - 2010. 2. évf. 5. sz.


  Rheumatoid arthritises betegek rituximabterápiájával szerzett hosszú távú tapasztalataink  / Váncsa Andrea [et al.]
  Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
  In: Immunológiai Szemle. - ISSN 2061-0203. - 2010. 2. évf. 5. sz., p. 21-26. : ill.


Rheumatoid arthritisben (RA) a B-lymphocyta-depléció minden rituximabbal (RTX) kezelt betegben bekövetkezik, de a klinikai válaszok változóak. Célunk volt saját RTX-szel kezelt betegeink retrospektív vizsgálata, a hatásosság megítélése a laboratóriumi paramétereket és klinikai választ illetően, és a mellékhatásprofil vizsgálata. Összesen 77 aktív RA-ban (férfi : nő arány 65 : 12) szenvedő beteg két alkalommal 1000 mg (0., 15. nap) RTX infúzióban részesült, amely infúziókat 6 ha-vonta ismételtük (" retreatment"). Olyan betegeket választottunk be, akik betegsége konvencionális DMARD terápia mellett is aktív volt (DAS28 >5,1), illetve anti-TNF-a-terápiára nem reagált. Vizsgáltuk a laboratóriumi paraméterek alakulását, a gyulladásos markereket (We, CRP), valamint az IgM reumatoid faktor (RF) és a ciklikus citrullinált peptid (CCP) elleni antitest koncentrációkat a terápia előtt, a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta a 6., 12., 18., 24. hónapban. Klinikai válaszként a DAS28-értékek javulásán alapuló EULAR-kritériumokat rögzítettük. Közülük 50 beteg esetében a CD19+ abszolút B-lymphocyta-számot áramláscitometriás analízissel, magas szenzitivitású metodikával határoztuk meg szintén a terápia megkezdése előtt, illetve a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta. A CD19+ B-sejt-szám perifériás vérben mért 0,0001 G/I alatti értékét tartottuk komplett depléciónak. Vizsgáltuk, hogy hány beteg esetén kellett az RTX-terápiát megszakítani, illetve vizsgáltuk a terápiamegszakítás okait is. A betegek átlagéletkora 52,8+-12,8 (20-79) év, az átlagos betegségfennállási idő 12,5+-11,1 (2-41) év volt. Átlagosan 3,9 (1-6) ciklus RTX-terápiában részesültek. Az átlagos utánkövetési idő 23,1+-9,8 (6-36) hónap volt. Az RTX-terápia elkezdése utáni 15. napon, 6., 12., 18. hónapban sor-rendben a betegek 51,6, 51,9, 73,3, 83,8%-a mutatott jó EULAR-választ, a DAS28-értékek a kiindulási időponthoz képest minden időpontban szignifikáns csökkenést mutattak a teljes betegcsoportban. Az RF-IgM-koncentrációkban a 6. hónaptól, az anti-CCP antitest szintekben a 12. hónaptól kezdve észleltünk szignifikáns csökkenést. CD19+ B-lymphocyta az RTX-terápia előtt a betegek 100%-ának perifériás vérében volt mérhető, a 15. napon a betegek 76,7%-ában (n = 23) volt detektálható CD19+ B-lymphocyta, tehát inkomplett depléció alakult ki a perifériás vérben. A szeropozitív betegekben a szeronegatív betegekhez képest nagyobb mértékűnek bizonyult a CD19+ B-sejtek számának csökkenése. Mellékhatásokat elenyésző számban észleltünk. Saját eredményeink alapján az RTX biztonságosan volt adható betegeinknek, kiemelkedő hatásossággal a szeropozitív betegeket illetően, jó eredményekkel és mellékhatásprofillal. Az RTX-kezelés csökkenti az RFIgM- és anti-CCP-termelést, aminek szerepe lehet a szer hatékonyságában.