Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=95953
MOB:2011/1-2
Szerzők:Endre László
Tárgyszavak:ENDOCRINOLOGIA; JÓD; SZELÉN
Folyóirat:Gyermekorvos Továbbképzés - 2010. 9. évf. 4. sz.
[https://gyermekorvostovabbkepzes.hu/]


  A jód és a szelén szerepe az endokrin jelenségekben / Endre László
  Bibliogr.: p. 209. - Abstr. hun.
  In: Gyermekorvos Továbbképzés. - ISSN 1589-0309. - 2010. 9. évf. 4. sz., p. 206-209.


A nyomelemek több tucat enzim működéséhez nélkülözhetetlenek, így fontos szerepet játszanak az emberi szervezet hormonjaiban is. Közülük legismertebb talán a jód. A biológiailag legaktívabb pajzsmirigyhormonunk a trijód-tironin 3, míg a tiroxin 4 jód atomot tartalmaz. A tirozin aminosav jódozásának alapfeltétele a jód atomok oxidációja, amihez a rendkívül mérgező hidrogén-per-oxidra van szükség. Ezt viszont (egy másik nyomelemet, szelént tartalmazó) szelenoproteinek degradálják. A jódhiány kreténizmust okoz, míg ha emellett szelénhiány is van, pajzsmirigysorvadás alakul ki. A szelén a normális tesztoszteron-termeléshez is szükséges. A szelenoprotein p védi meg a leydig-sejteket a hormontermelés kapcsán keletkező szabad oxigéntől. Szelénhiányban megnő a prosztatarák incidenciája. Cink-szelenit képződik a hipofízisben. A szelén (a jóddal együtt) az anyatejbe is kiválasztódik.