A tanulmány az Ödipusz-komplexust elemzi a magyarul elérhető szerzők alapján, kiindulva a görög mítoszból és ennek a pszichoanalízis által nyújtott interpretációjából, valamint Nemes Lívia erről szóló utolsó írásából. Ütközteti a pszichoanalitikus értelmezést az evolúciós pszichológiai eredményekkel, amelyek cáfolják az ödipális incesztkésztetésnek a normális fejlődésben való megjelenését, és igazolják az inceszt tabu filogenetikus eredetét - majd ezekből fejlődéslélektani következtetéseket von le, átértelmezve a komplexus eredetét. Érvelése végül oda jut, hogy a görög mítosz nem a vérfertőző vágyak genuin meglétét, hanem épp ellenkezőleg, az inceszt-iszonyt ábrázolja. Ödipusz mítoszának tágabb kontextusa segítségével bemutatja a jungi mítosz-magyarázatot. Végül kiemelve a mítosz egy elemét, Ödipusz és a Szfinx találkozását, ezen keresztül mutatja be saját jungiánus felfogását a férfi individuáció egy jelentős szakaszával kapcsolatban.