Az arcidegbénulás súlyosságát leíró, a kezelés eredményességét értékelő osztályozások többsége szubjektív; a jelenleg használt, objektív méréseken alapuló skálák alkalmazása bonyolult, időigényes, nehezen illeszthető be a mindennapi fül-orr-gégészeti gyakorlatba. Tanulmányukban a szerzők egy új, az arcmozgások videó felvételének digitális feldolgozásán alapuló objektív eljárást, a Glasgow Facial Palsy Score-t (glasgow-i arcidegbénulás elemző skálát) mutatják be kezdeti tapasztalataik alapján. A vizsgálatok első lépésében 19 fiatal, egészséges kontroll személyen értékelték a módszer érzékenységét, majd a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján észlelt 40, egymást követően diagnosztizált arcidegbénulásban szenvedő betegen hasonlították össze az új értékelési módszert a korábbi szubjektív (House-Brackmann, Yanagihara és Sunnybrook skála) és objektív osztályozások (Stennert-Limberg-Frentrup) arcmozgásokat értékelő eredményeivel. A betegek között 29 Bellparesis, 6 postoperatív facialis paresis, 4 herpeses eredetű arcidegbénulás és 1 posttraumás eset volt. A glasgow-i munkacsoport objektív osztályozását a többi négy módszerrel összevetve megállapítható, hogy az adatok jól korrelálnak a fent említett osztályozások eredményeivel. A kedvező tapasztalatok alapján a viszonylag egyszerű eljárás alkalmas - a napi klinikai rutin részeként a facialis paresis fokának megítélésére és a klinikai lefolyás követésére.