A hipertónia és az elhízás kockázati tényezők a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában. A második generációs, centrálisan ható rilmenidin (imidazolin-1 receptor agonista) hatékonyan - dózis-függő módon - csökkenti a szimpatikus idegrendszer működését. Hatásának következtében 24 órán keresztül csökken mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás. Vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy elhízott enyhe és középsúlyos hipertóniások esetében a rilmenidin monoterápia során mennyire hatékony a vérnyomáscsökkenés, milyen arányú a vérnyomás normalizáció, illetve a rilmenidin terápia hogyan befolyásolja a metabolikus paramétereket. 47 elhízott még nem kezelt enyhe, vagy mérsékelt hipertóniában szenvedő betegek vontunk be a vizsgálatba. A bevonáskor, illetve a 3. hónap végén ABPM-vizsgálatot, higanyos vérnyomásmérést, és laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk: szérum Na, K, éhomi vércukor, karbamid nitrogén, kreatinin, húgysav, alkalikus foszfatáz, SGOT, SGPT, gamma GT, összkoleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid továbbá meghatároztuk a testtömegindexet (BMI). A vizsgálatba bevont betegeknek ezt követően napi 1 mg rilmenidin terápiát indítottunk. Azoknál a betegeknél, akiknél a 4. hét végére nem lehetett elérni a 140/90 Hgmm-nél kisebb vérnyomást, ezt követően 2x1 mg rilmenidinre emeltük a napi dózist. Az eredmények azt igazolták, hogy elhízott hipertóniás betegekben a három hónapos rilmenidin terápia hatására az ABPM-mel mért 24 órás szisztolés és a diasztolés átlagvérnyomás szignifikáns mértékben csökkent, míg a szívfrekvencia - klinikailag kismértékű -, de szintén szignifikáns csökkenését észleltünk. A három hónapos kezelés során kedvező változásokat észleltünk a szisztolés és a diasztolés napszaki ingadozás vonatkozásában is. A metabolikus paramétereknél csökkenést tapasztaltunk a összkoleszterin, az LDL-koleszterin, a triglicerid, a húgysav és az éhomi vércukor vonatkozásában, míg a HDL-koleszterin érték növekedését láttuk, mely változások ez alatt a rövid időtartam alatt statisztikailag még nem voltak szignifikánsak. Az elhízás okozta hipertónia fő tényezője a fokozott szimpatikus aktivitás. Hipertóniás elhízottakban a második generációs imidazolin-1 receptor agonista rilmenidin - metabolikusan kedvező módon - hatékonyan csökkentette a betegek szisztolés és diasztolés vérnyomását.