A családorvos lehetőségei az insomnia kezelésében / Torzsa Péter, Pintér Nóra, Kalabay László
Abstr. hun.
In: Magyar Családorvosok Lapja. - ISSN 1789-607X. - 2010. 7. sz., p. 44-47. : ill.
Az insomnia a leggyakoribb panaszok egyike az alapellátásban. Definícióját a különböző kutatócsoportok gyakran eltérő módon fogalmazzák meg. Abban azonban egyetértés van, hogy az insomnia egy tünetcsoport meglétére utal, amely a következő panaszokat foglalja magában: az elalvás nehezítettsége és/vagy gyakori vagy hosszú éjszakai ébredések, a kívánatosnál korábbi ébredés, az alvás minőségének romlása. Gyakran jelentkezik fáradtság, nappali aluszékonyság is, ami az éjszakai alvás károsodásának következménye. Ezek a tünetek súlyos esetben kognitív zavarokhoz vagy memóriaproblémákhoz vezethetnek. Az esetek egy részében a cirkadián ritmus zavara áll a nappali panaszok hátterében. Ilyenkor nem az alvás minősége romlik, hanem az elalvás időzítése tolódik el. Az insomnia kialakulásának oka bizonyos esetekben ismert, máskor viszont nem találunk semmilyen kiváltó tényezőt. Jelentkezhet önálló betegségként vagy más betegségekkel együtt. Ezek alapján beszélünk primer és szekunder insomniáról. A primer forma az insomniás tünetek meglétét jelenti, amelyek közvetlenül nem függnek össze más (sem szomatikus, sem pszichiátriai) megbetegedésekkel. Az ide sorolható betegek nem állnak pszichoaktív szerek hatása alatt. A szekunder insomnia számos más belgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai betegséghez társulhat. Okozhatja gyógyszer, és előfordulhat más alvászavarokkal együtt is.