A várható élettartam kitolódása növeli az életkorral öszszefüggő betegségek, így az osteoporosis s az ebből eredő törések számát is. A megelőzés szempontjából a fizikailag aktív életvitel, a testsúlyterheléssel járó gyakorlatok végzése - több más mellett - döntő jelentőségű a csontok ásványianyag-tartalmának kialakításában és megőrzésében. A vizsgálatba összesen 50 fiatal felnőttet válogattak be: 15 férfit és 15 nőt, akik 60 perces, gyógytornász által irányított, célzott gyakorlatsort végeztek; ugyanebben az időben 20 nő kontrollcsoportként 60 percig ütemesen gyalogolt. Kizárási kritérium volt a bármilyen kalcium- és csontanyagcserét érintő betegség vagy állapot. A tréningprogram elején és végén laboratóriumi vizsgálattal meghatározták a csontspecifikus alkalikus foszfatáz-(BALP) és a ß-cross-laps értéket. A BALP értékében mindkét csoportnál kismértékű, bár nem szignifikáns (p=0,322 vs. p=0,2191) csökkenés, a ß-cross-laps értékekben szignifikáns (p=0,0066 vs. p=0,0008) csökkenés volt detektálható. Jelen mintában a dohányzás, családban előforduló reumatológiai betegségek és a BMD között nem találtak kapcsolatot, de a rendszeres testmozgás és a BMD között közepes kapcsolat kimutatható (r=0,4392). Mindez bizonyítja az axiális terhelést is biztosító fizikai aktivitás direkt hatását, függetlenül a fizikai tréning fajtájától.