A thrombosishajlam vizsgálata ischaemiás stroke-ban : természetes antikoagulánsok és szerzett antifoszfolipid antitestek / Skopál Judit
Bibliogr.: p. 22. - Abstr. hun., eng.
In: Vascularis Neurologia. - ISSN 2060-8357. - 2009. 1. évf. 3. sz., p. 16-22. : ill.
Bevezetés - Az öröklött vagy szerzett thrombosishajlam az ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek 1-2%-ánál mutatható ki, az 50 év alatti betegeknél 5-10%-ban. Munkánk célja, hogy szigorú kritériumok alapján válogatott betegcsoportban megvizsgáljuk az egyes, thrombosisra hajlamosító eltérések előfordulását a természetes antikoagulánsok esetében: antitrombin (AT), protein C és S (PC és PS), aktivált protein C-rezisztencia (APCR)/Leiden-mutáció, valamint a szerzett antifoszfolipid antitestek esetében: lupus antikoaguláns (LA), antikardiolipin antitestek (ACA). Betegek és módszerek-1039, ischaemiás stroke-ban szenvedő beteget vizsgáltunk, a következő beválasztási kritériumok alapján: ismeretlen etiológiájú stroke, fiatal életkor (<50 év), ismétlődő vénás és/vagy artériás thrombosis, pozitív családi anamnézis. A vérvétel két hónappal a stroke után történt. Az AT- és a PC-aktivitást kromogén szubsztráttal, a PS-aktivitást, az APCR-t és az LA-t alvadási módszerekkel mértük. Az antikoaguláns fehérjéket és az ACA mennyiségét ELISA-val határoztuk meg. A Leiden-mutáció kimutatása PCR-technikával történt. Kóros eredmények esetén a vizsgálatot új vérmintából megismételtük. Eredmények - A teljes betegcsoport 31%-ában találtunk eltérést a vizsgált alvadási paraméterekben; hasonló volt az előfordulás a 19-35, 36-50 és 51-65 éves korcsoportokban. A legfiatalabb (5-18 év) és a legidősebb (>-66 év) korcsoportban az arány elérte az 50-52%-ot. A leggyakoribb eltérésnek minden korcsoportban az ACA és az APCR bizonyult, mindkét nemben. A PS-defektus gyakoribb volt a női betegeknél. Az AT- és a PC-eltérés ritkán fordult elő. Megbeszélés - A válogatott betegcsoportunkban előforduló 31%-os alvadási eltérés jóval magasabb az irodalmi adatok-nál. Eredményeink azt mutatják, hogy a szigorú beválogatási kritériumok és a kontrollált laboratóriumi vizsgálatok mellett a véralvadási vizsgálatok az ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek esetében is hatásosak lehetnek, és így lehetővé válik a szekunder prevenció optimalizálása.