A minimumfeltétel rendszer az elmúlt több mint 10 év alatt számtalan változáson ment keresztül, rengeteg bírálatot kapott. Ez is jelzi, hogy igen érzékenyen érinti az egészségügyi vezetőket és nagyon nehéz olyan elvárást megfogalmazni, amely szakmailag releváns és minden intézmény számára elfogadható. A 48/2009-es EüM rendelet egy sokoldalúan egyeztetett szakmai munka, azonban néhány további joganyaggal történő egyeztetésének hiánya, illetve az egyes szakmák eltérő igénye számos ellentmondást vet fel. Bár a rendeletet visszavonta az új ágazati irányítás, jelen cikk az elkerülhetetlenül kialakítandó új rendelet megfogalmazásához nyújt adalékot az ápolási oldalról, bemutatva a rendelet hatását, felhívva a figyelmet a túlzó, szükségtelen elvárásokra, a jogi és finanszírozási anomáliákra. A bemutatott példák azt mutatják, hogy a jogszabályhoz való alkalmazkodásnak több lehetséges formája van, azonban szükség lenne ágazati és finanszírozási szinten történő változtatásra is.